Lóg a levegőben a megállapodás a Szilas-patak menti erdő tulajdonosaival

A Szilas-patak menti erdő tarvágásának ügye a tulajdonosokkal való egyeztetéssel folytatódott október elején. A megbeszélés célja az volt, hogy tájékozódjon az önkormányzat az érintettek erdőeladással kapcsolatos elképzeléseiről. Az önkormányzat tárgyalódelegációjának már tett üzleti megoldási javaslatokat az erdőgazda szeptemberben, most azonban a tulajdonosok véleményére is kíváncsi volt a kerület vezetése. Az egyeztetésen hosszas tusakodás után a kerület vezetése úgy döntött, hogy az október 6-i testületi ülésen az erdő kisajátításáról szóló előterjesztést is tárgyalni fog a grémium. Az önkormányzathoz közel álló forrás szerint a kerületvezetés blöfföl, sem megállapodni, sem pénzt fizetni nem akar az erdőért.  

A megbeszélés elején leszögezték, hogy az önkormányzat azért szándékozott egyeztetni az erdőtulajdonosokkal, hogy a begyűjtött információk alapján megfelelő lépéseket tegyen a terület ügyében. Ugyanis elkötelezett amellett, hogy megmaradjon a zöldterület a kerületi lakóknak. Bár a XV. kerületi önkormányzatnak nincs tulajdona az erdőben, de a megőrzése érdekében az októberi egyeztetés előtt tárgyalásokat kezdeményeztek a tulajdonosokat képviselő erdőgazdával, amiről a megbeszéléseken részt vevő Matlák Gábor alpolgármester számolt be.

Matlák elmondásából kiderült, hogy a favágási engedély jogerős az erdőre, ami magában foglalja a fővárosi védelem alatt álló majd’ 20 hektáros erdőrészt a Nevesincs-tóval együtt. Az önkormányzat akkor kapcsolódott be az ügybe, amikor már a szakhatóság kiadta a fakitermelésre az engedélyt. 

Az alpolgármester a megbeszélésekről elmondta, hogy az erdőgazdával, az egyik tulajdonossal és az erdészeti szakirányitó cég képviselőivel tisztán üzleti megbeszélést folytattak, mivel a tarvágásból jövedelme származott volna tulajoknak, amit kompenzálnia kell az önkormányzatnak. Szó volt arról, hogy haszonbérletbe vegyék a földet, de a Földtörvény erre nem ad lehetőséget. Az önkormányzat egyetlen módon tudott volna hozzájutni az erdőhöz, ha közpénzből megvásárolja. Azonban a tranzakcióra nem áll rendelkezésre elengedő pénzösszeg, de továbbra is keresik azt a jogi megoldást, ami minden félnek megfelelő. 

A megbeszélésen Lillik György, a tulajdonosok egy része által megbízott erdőgazda elmondta, hogy ez egy osztatlan közös tulajdonban levő gazdasági erdő, amit azért ültettek, hogy a tulajdonosok leszármazottainak ebből haszna legyen. Az erdőgazda elmondása szerint, a terület jelenleg olyan állapotban van, hogy ha még 3-4 évet várnak, akkor kártyavárként omlanak össze a fák. Ebből pedig senkinek semmilyen haszna nem származik. Az erdő megújítását egyébként pedig nem tarvágással, hanem sávos tarvágással tervezik, mivel a terület egy részét 2019-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Az önkormányzat részéről a szálazásos fakitermelés is szóba került a megbeszéléseken.  

Lillik György elmondta, a tárgyalások során az önkormányzattal olyan közös megoldást akartak találni, amivel minden fél jól jár. Megerősítette, hogy a megbeszélésen felmerült az erdő megvétele, azonban erről csak a tulajdonosok dönthetnek. Ezt a lehetőséget azonban hamar elvetették, ugyanis a 900 millió forintos vételárat az önkormányzat nem tudta kifizetni egy összegben. Ezenkívül szóba került olyan konstrukció is, hogy három éven vagy kicsivel hosszabb időn keresztül 300-300-300 millió forintot fizessen ki az önkormányzat az erdőért cserébe. 

Az október eleji megbeszélésen az egyik tulajdonos hozzátartozója, Förster Anita is részt vett, aki elmondta, hogy az erdőgazda kompromisszumkész az üzleti megállapodással kapcsolatban. A tulajdonosok ugyanakkor az önkormányzattól is vártak megoldási javaslatot.  

Az egyeztetés végén Cserdiné Németh Angéla polgármester azt javasolta, hogy az október 6-i testületi ülésen a képviselők elé terjeszt egy olyan előterjesztést, ami az erdős terület önkormányzati kisajátításáról szólna. Egyúttal arra kérték az erdőgazdát, hogy a testületi döntésig ne folytassa a tarvágást. A kisajátításnál lényeges szempont azonban, hogy mennyi idő alatt sikerül megvalósítani és milyen összeget kapnak a tulajdonosok. A természetvédelem alatt álló terület értéke is változott, tehát ezt is figyelembe kell venni a kisajátítási eljárásnál. Ugyanakkor a tulajdonosi közösség garanciát vár arra, hogy amennyiben elindul a kisajátítás, akkor a felmerült költségeket megtéríti az önkormányzat.  

Förster Anita arra is kitért, a szakértők véleménye szerint az erdő telepítésekor gyorsan növő fákat ültettek a területen, ezért ha a legrosszabb, a tarvágás bekövetkezik, a területen egy-két év alatt másfél-két méteresre nőnek majd meg ismét a fák.       

A tárgyalásokra rálátó forrás szerint az önkormányzat vezetése nem akar megállapodni sem az erdőgazdával, sem a tulajdonosokkal. Bár elkészült egy megállapodástervezet, de ebből ki akar hátrálni a kerületvezetés. Az október elején tartott tárgyalás is csak egy klasszikus blöff, időhúzás. Arra játszanak, hogy a tarvágásra kiadott engedély érvényessége lejárjon, így a fakitermelés elmaradjon. Ezek után pedig nem kell majd fizetni sem a tulajdonosoknak, sem az erdőgazdának, mivel az engedély lejártával a tarvágás is meghiúsul. 

Fotó: Pálmai Attila