Bejegyzések

Gaby címkéjű bejegyzések megjelenítése

Levelezés a múltból

Kép
Írta: Metz Edina Drága Joachim!  Alig vártam már, hogy soraival megörvendeztessen , és olvashassam a csodálatos gyöngybetűivel írt szavaiból fűzött mondatait, amit soha el nem múló szerelmetes lázzal szívok magamba minden alkalommal. Boriszszemű miatt ne aggódjon, mert nincs miért, ő csak egy epekedős jó barát, akivel megosztani kívánom a maga nélkül töltött magányom néhány percmorzsáját, amikor éppen ráér és eljön hozzánk. Ekkor is mindig az én szerelmetes és gyerekkorom hű támasza dadám is velünk van, és élénk beszélgetéseket folytatunk az időnek változásáról, a klímák melegedéséről és persze a világ dolgairól is. Levelét megkapván, az is szóba került a beszélgetéseinkben, hogy milyen szörnyű ez a háborúskodás, és mennyi véráldozattal kell még járjon az idők során. Nagyon remélem, hogy maguknak egy haja és bajuszszála sem fog görbülni, és épen hazatérnek, mert nem bírnám elviselni a gondolatot, ha maga nélkül kellene leéljem az én hátralevő éveimet gyötrelemben, szomorúságban és...

Válasz a múltbeli levélre

Kép
Írta: Metz Edina Én szerelmetes Gabym!   Ne haragudjon meg érte, hogy ennyire kifordultam magamból, és megvádoltam, hogy már nem szerelmez engem. Nem akartam én semmi rosszat, csak a hangomat próbáltam adni annak, hogy mennyire nem bírok maga nélkül élni, mert minden oly sivár és fénytelenségben szenvedő, ha nincs a közelemben. Megpróbáltatásom, hogy el kell szenvedjem Boriszszemű szálkatermetű úr közelségét tehozzád, de bízom magában, és abban is, hogy tisztelni fogja a mi közösségünket, amelyet szeretnék gyűrűvel is pecsétbe zárni a jövő hónapban. Csak azért a jövő hónapban, mert elvezényelődtünk a francúzok miatt a morvákhoz, ott fogunk ütközni. Őcsászári Felsége megelégelte a disznó csigazabálók gúnyolódását és Őcsászári királysága revansonizmust akar venni a rossz szavakért. Most itt állomásozunk több ezer magammal együtt a határnál, és várjuk a fényességes császár parancsolatját a hogyan továbbra. De persze nem múlhatnak el úgy a várakozás percei, hogy ne történne ...