Idétlenül néznek ki, de harcias és ravasz túlélők a hatalmas tollas jószágok
Sokan azt gondolják a struccokról, hogy buta nagy madarak, amik homokba dugják a fejüket baj esetén, mivel azt feltételezik, ha nem látják a veszélyt, akkor az sem látja őket. Vagy lenyelnek egy kavicsnak hitt vekkerórát, ami aztán megcsörren a hasukban. Pedig ez koránt sincs így, ravaszak, jó szülők és mindent megtesznek a fajuk fennmaradásáért. A strucc hosszú, csontos lába tartja az igencsak húsos és tollas törzsét a magasban. A nyaka olyan, mint egy periszkóp, ami egy ék alakú fejben és az elefánténál hatalmasabb szemekben végződik, mindehhez a hím kilenc láb (majd’ 3 méter) magas. Ezt a fejet igencsak valószínűtlen, hogy homokba dugja. Az viszont tény, hogy a struccok gyakran a földhöz közel tartják a fejüket, mert növényeket esznek vagy őrzik a fészküket. A hatalmas szemükkel pedig könnyen szemmel tartják a környezetüket. És erre minden okuk megvan, ugyanis a túlméretes csirkékre az éhes oroszlánok, leopárdok, hiénák, az afrikai vad kutyák és a csim...