Metz Edina - szerzői oldala

  Hozzánk vágtak két napelemet, amikor vettük a lakóautót. Tisztában voltunk azzal, mire jó, meg persze azzal is, hogy a zöldenergia mennyire hasznos, de hogy ekkora segítségünkre lesz az utazásaink során, na, ezt nem gondoltuk. Nélküle nehéz lenne a kempingeken kívül táborozni. A két napelem elég sokáig árválkodott a garázsban, mire felkerültek a lakóautó tetejére. Decens, vékony darabok, amik nagyon jó szolgálatot tesznek. Összegyűjtik a Nap sugarait, aminek energiája a vezetékeken és egy töltésvezérlőn keresztül a munkaakkumulátorunkba jut. Ez pedig működteti a kényelmi funkciókat a lakóautóban. Például az anyósom kiszuperált , ám még működőképes mikróját és a pici ledes lámpákat. Sőt a kompresszoros hűtőnket is ez üzemelteti. Akkora munkaakkumulátor van az autóban, hogy a nappal összegyűjtött és tárolt napsugarak energiájával egész éjszaka képes ellátni a hűtőt naftával. Reggel pedig az első hajnali napsugarak visszatöltik az elhasznált villamos energiát a munkaakkumulátorba. E

  Amíg az idei tavaszt szárazság sújtotta, a júniussal extrém mértékű esőzés vette kezdetét. Ha csak rövid ideg tartó áradásokat, úgynevezett villámárvizeket is okoztak ezek az úgynevezett torrenciális égi áldások, szinte mindenki megtapasztalhatta a víz erejét. A medrükből kilépő és gyakran folyóvá duzzadó patakok szinte pillanatok alatt képesek kerteket, utcákat elönteni, míg a nagyobb városokban többnyire a csapadékelvezetés elégtelensége okoz „pillanatnyi” felfordulást. Persze ez a jelenség nem azonos a nagyobb folyóinkat érintő árvizekkel, amely már tartósabban fennálló és az egész vízgyűjtő területet érintő esőzések, vagy hirtelen meginduló hóolvadás számlájára írandó. Ezeknek nemcsak tetőzése, de lefolyása is jóval lassúbb ütemű, és időtartamát sem percekben és órákban, hanem napokban, esetleg hetekben mérjük. Az áradások során a medrüket elhagyó vízfolyások – ezek lehetnek erek, patakok, folyók, folyamok – hatalmas területeket, eredeti mederszélességük több száz vagy ezersz

Akkor szembesültem a Coviddal, amikor egy kora őszi vidéki túrán az egyik ház ajtaján megláttam a fertőzöttre figyelmeztető piros cédulát. Nem volt jó érzés. Aztán az idő előrehaladtával egyre több ismerősöm, barátom lett beteg, aki vagy kisebb tűnetekkel megúszta a fertőzést, vagy még benne van a betegségben és közepesen érzi magát rosszul a karanténban. Ezek után egyre furcsábbakat gondolok azokról, akik „sima influenzának” nevezik  ezt a betegséget. Viszont, aki külföldi útról tért haza, az sem járt jobban, ellenőrzött karanténba kellett vonulnia 11 napra, akár van negatív tesztje, akár nincs. Az újabb szigorítások, például, hogy este 8 és hajnali 5 óra között kijárási tilalom lesz, november 10-e éjféltől lépnek életbe, mivel rohamosan terjed a fertőzés az országban. Az egyik kedves barátom körülbelül 8 napja érzett először enyhe, megfázásra jellemző tüneteket; orrdugulást, köhögést. Nem tulajdonított ennek különösebb jelentőséget, máskor is megbirkózott már ezzel. Két nappal később

Filmszakra járt a Pázmány egyetemre, amikor az egyik filmelméleti órán jött a kattanás és úgy döntött, inkább átmegy a MOME-ra. A terv sikerült, és azóta is sikeres az animációs munkáival a jelenleg Párizsban élő és dolgozó Varga Tímea Laura filmrendező. Az alkotásain kívül kérdeztem a párizsi életéről, a francia filmes és pályázati lehetőségekről, valamint a terveiről is.   Milyen az élet most Párizsban a karantén idején és az októberi terrortámadás után? Remélem, hogy ezzel a korlátozással visszaszorítják karácsonyig a fertőzések számát és hazautazhatok ünnepelni. A franciáknak is az a céljuk, hogy együtt tudják tölteni a karácsonyt a családtagjaikkal. A karantén a mindennapokban azt jelenti, hogy az utcára csak úgy mehetünk ki, ha kitöltöttünk egy hivatalos papírt arról, milyen célból indulunk útnak. A város eléggé kiürült, nagyon sokan elszöktek a kicsi párizsi lakásukból a tágasabb vidéki házukba. Párizs, bár jobb itt az életszínvonal, mint Budapesten, borzasztóan felülértékel

Nem akarom senkinek  csavargatni  az orrát, de a lakóautó a korlátozások idején is jó szolgálatot tesz, például éjfél és hajnali 5 óra között kiválóan lehet benne aludni. Ha erre egy kempinget választunk, akkor az éjszaka nem kerül többe 9000 forintnál, akkor sem, ha idehaza, akkor sem, ha külföldön táborozunk. A kempingezés sokkal egyszerűbb, kényelmesebb és főleg szabálykövetőbb, mint a már az előző cikkben említett bivakolás , azaz a közterületen éjszakázás. A hazai táborok kiszolgáló helyiségei ma már modernek, és nem a régi szép antivilágot idézik, amikor minden vécé és fürdőhelyiség ütött-kopott és agyonhasznált volt. A lakóautót, ha nincs benne olyan elektromos rendszer, ami álló helyzetben is képes áramot szolgáltatni a különböző kényelmi funkciók működtetéséhez, rá lehet csatlakoztatni a hely elektromos hálózatára, van vízvételi lehetőség a mosogatáshoz, fürdéshez, továbbá legálisan le lehet engedni a szürkevizet és a vécékazetta tartalmát. Nagyon kulturált és szép kempin

Norvégia megszámlálhatatlan természeti látnivalóval büszkélkedhet. Az ország nevének hallatán legtöbbünknek a fjordok, vagyis az egykori gleccserek által kimélyített tengeröblök jutnak eszünkbe, amelyekből ezernél is több található itt. De a „Trollok” hazáját hósipkás hegyekkel, gleccserekkel, számtalan vízeséssel, mesés szigetekkel és merész sziklaszirtekkel is bőségesen ellátta a természet. Ez utóbbiak között jó néhány emblematikus képződmény található, vagyis olyan látványosságok, amelyeket a turisták ma már automatikusan összekapcsolnak az országgal. Ezek egyike a Szószék-szikla (Preikestolen). Barátaim társaságában két alkalommal volt szerencsém felkapaszkodni a Stavangertől ma már csupán 40 perces autózással elérhető sziklaszirtre. Ezt a gyors megközelítést a 2019 decemberében átadott, mélyen a tenger alatt futó, 14,4 kilométer hosszú alagút (Ryfylketunnelen) teszi lehetővé. Mi ezt ott jártunkkor még nem ismerhettük, így a déli nagyvárosból nagyjából 130 km-t kellett megtennünk