Próbáljuk kerülni a feltűnést, de a furgon szemet szúr a rendőröknek
A kicsi autókat szeretem. Jól érezhető minden szegletük, és könnyű velük parkolni, megfordulni az úton. Éppen ezért imádom a Micimet. De szép lassan kibontakozott egy másik szerelem is a nagy piros és hosszú lakóautóval. Először olyan volt, mintha egy Ikarus buszt vezettem volna. Nehezen tekertem a kormányát, és nem éreztem sem az elejét, sem a végét, és a szélvédőre felragasztott tükörben csak a lakóautó bútorait láttam. Azért van csak még mindig ott, mert, amikor kicseréltettük a megrepedt szélvédőüveget, a szaki vigyorogva megkérdezte, hogy visszarakja-e belülre a semmire se jó visszapillantó tükröt, mondtuk neki, hogy persze, hiszen az autó része és lehet benne fésülködni. Tehát, aki a városi kicsi kocsikhoz és a belső tükörhöz szokott, annak elsőre nem könnyű vezetni egy több mint 6 méter hosszú monstrumot. De, ha már kicsi gyakorlatot szerzett, és megszokta az oldalsó tükrök használatát, akkor irány az autópálya. Ám mielőtt a sztrádára felhajtunk, mindenképpen kell matrica, ...