Idétlenül néznek ki, de harcias és ravasz túlélők a hatalmas tollas jószágok

Sokan azt gondolják a struccokról, hogy buta nagy madarak, amik homokba dugják a fejüket baj esetén, mivel azt feltételezik, ha nem látják a veszélyt, akkor az sem látja őket. Vagy lenyelnek egy kavicsnak hitt vekkerórát, ami aztán megcsörren a hasukban. Pedig ez koránt sincs így, ravaszak, jó szülők és mindent megtesznek a fajuk fennmaradásáért. 

A strucc hosszú, csontos lába tartja az igencsak húsos és tollas törzsét a magasban. A nyaka olyan, mint egy periszkóp, ami egy ék alakú fejben és az elefánténál hatalmasabb szemekben végződik, mindehhez a hím kilenc láb (majd’ 3 méter) magas. Ezt a fejet igencsak valószínűtlen, hogy homokba dugja. Az viszont tény, hogy a struccok gyakran a földhöz közel tartják a fejüket, mert növényeket esznek vagy őrzik a fészküket. A hatalmas szemükkel pedig könnyen szemmel tartják a környezetüket.    

És erre minden okuk megvan, ugyanis a túlméretes csirkékre az éhes oroszlánok, leopárdok, hiénák, az afrikai vad kutyák és a csimpánzok vadásznak. De nem kell félteni őket, mert a felnőtt strucc elképesztően ijesztő és rúgásával képes csontot törni, karmával pedig kizsigereli az ellenségét. De inkább elmenekülnek 40 mérföldes (több mint 60 kilométer/órás) sebeséggel, mintsem harcolnának. 

A tollas jószágok azért állnak állandó készenlében, mert féltik az utódaikat. Mivel a földön fészkelnek, így a tojások és a csibék prédái lehetnek az éhes ragadozóknak a tojásrakástól a kikelésig tartó mintegy két hónapban. 

A struccoknál a párzási időszak azzal telik, hogy mindenki összevissza párzik, ugyanis így tudják kompenzálni, hogy a legtöbb fészekrakás kudarcot vall. A költési időszakban a nőstényeknek minden második nap tojniuk kell egy megtermékenyített tojást. A hímek éjjel őrzik a tojásokat, a nőstények pedig nappal veszik át a szerepet. Ám a párt néha meglátogatja egy fajtársa. Amikor egy másik nőstény feltűnik, a költő tojó gyakran ellenállás nélkül megengedi, hogy a vendég ráüljön a tojásokra. Ha mégis vonakodna attól, hogy felálljon a fészekről, akkor a fölé tornyosuló hívatlan vendég akár 20 percig is képes finoman csipkedni a fejét, amíg végre felkászálódik. Egynéhány tanulmány szerint a közösségi költésben költő nőstény a fészekben levő 19 vagy 20 tojásból körülbelül felének a biológiai anyja.    

A struccok 20 millió évvel ezelőtt vándoroltak be Ázsia felől Afrikába. A futómadár a húsa, a tolla és a tojása miatt értékes, a Dél-Afrikában található Oudtshoorn város körüli régió több mint 150 éve a világ strucckereskedelmének központja. Árulnak tojást, tollból és a strucc bőréből készült luxustermékeket.

Az óriás csirke húsa ugyanis hiánypótló termék, népszerűsége pedig egyre jobban növekszik a fogyasztók körében, főként Európában. A hús tápanyag-összetevői, protein, aminosavak, zsír. koleszterin, zsírsav, ásványi anyagok és vitaminok értékes tápanyagforrásai lehetnek az étkezésünknek. A húsa inkább hasonlít a vörös húsokra, mint a fehérre és a színe, íze és textúrája olyan, mint a marhahúsé.   

Érdekesség, hogy a díszített strucctojás már a bronz- és a vaskorban is népszerű volt a mediterrán civilizációk körében, de az kevéssé ismert, milyen összetett ellátási láncot építettek ki a luxus termék forgalmazására. A mediterrán strucc őshonos volt a mediterrán térség keleti részén és Észak-Afrikában, a tojásokat kiterjedt kereskedelmi hálózaton keresztül szállították.

A szakértők szerint a tojásokat a szabadon élő madarak fészkéből szedték ki, bár arra is van bizonyíték, hogy struccokat fogságban is nevelték ebben az időszakban.

via, National Geographic, sciencedaily