Könyvek a múltból


Úgy tartják, hogy az írás és az irodalom Krisztus előtt a VII. és a IV. évezred között alakulhatott ki. Az írása hajnala óta különböző anyagokat, agyagot, selymet, cserépedényt, papiruszt és még koporsókat is használtak a szöveg lejegyzéséhez. A kérdés, mit tekinthetünk a legrégebben fennmaradt könyvnek, nagyon sokban attól függ, hogyan osztályozunk. 

A Mirriam-Webster-szótár szerint a könyv az a papírlapok kinyomtatott összessége, amit külső borító tart egyben és hosszan megírt alkotás. Ez a meghatározás kizárja az agyagtáblákat, a pergamentekercseket és hasonlókat. Mégis sok tudós kiterjeszti a definíciót, és náluk beletartozik minden bekötött írásdarab a borítóval együtt.    

A kérdés érintheti még a könyv jellegét is. Néhány tudós szerint a jelentős könyvnek tartalmaznia kellene világnézetet, rögzítenie kellene egyszerű könyvelést vagy adminisztratív feljegyzést.

Sorozatunkban néhány izgalmas ősi könyvről írunk a teljesség igénye nélkül.

Madridi Kódex

Spanyolországban fedezték fel az 1860-as években a Madridi Kódexet, ami Tro-Cortesianus Codex néven is ismert, és az egyik szabálygyűjtemény, amit a Kolumbusz előtti maja kultúrának tulajdonítanak a körülbelül 900 és 1521 közötti időszakból. 

Nagyon valószínű, hogy a Yucatánban készült és a yucatecanok írták, akik a maja nyelvcsoporthoz tartoztak. Ide sorolják még a yucatec, az itza, a lacandon és a mopan nyelveket is.

A 112 oldalas kódex 250 különálló kalendáriumot tartalmaz, amikben 260 nap adatait jegyezték fel. Általában minden kalendáriumban találhatók dátumokat, illusztrációk és képek.

A szakértők azonban nem értenek egyet a kódex készítésének pontos időpontjában, bár néhányuk szerint a XVI. századi spanyol hódátás előttről származik.

A könyvet Madridban őrzik a Museo de Américaban.

via, wiganlanebooks, uknowledge.uky.edu

fotó, https://www.otis.edu/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szavak nélkül

Pipacsok közt veled lenni

Beszélő kövekbe zárt hallgatag dilemmák