Kevesebb romantikus kapcsolat szövődik a vizes ballon fölött, és ez egy disznóság

A tekintetük találkozott a fénymásoló fölött. Végre valahára találtak valakit, aki a lelki társuk. Aztán végül megállapodtak és a gyerekvállalás mellett döntöttek. További részeltek hamarosan a Szürke papír ötven táblázata című puhakötésű könyvben olvashatók. 

A románc az irodai élet régóta fennálló mellékhatása. Végül is az emberek az ébren töltött óráiknak felében a munkahelyükön vannak, és gyakran lesz közös témájuk a kollégáikkal, még ha az a panaszkodás is a menedzser miatt. Néhány kapcsolat pedig elkerülhetetlenül viszonyba fordul.  

De a karantén sokkal nehezebbé teszi az új románcok kialakulását. Bár az online randi virágzik a járvány idején, azok száma pedig, akik a munkájuk során a Zoom-megbeszéléseken találkoznak lelki társukkal, bizonyára elenyészően kevés. Nehéz úgy flörtölni, hogy az arckifejezésedet egy tucat kolléga figyeli. És hogy magánterületnek számít a videokonferencia szoftverek magánchat funkciója, tényleg?    

Azonban a munkahelyi szerelmek száma a járvány kitörése előtt már csökkent. A heteroszexuálisok 19 százaléka ismerte meg a partnerét a munkahelyén 1995-ben a Standford Egyetem tanulmánya szerint. Ez a szám 2017-re 11 százalékra esett, és mostanra még kevesebb lesz, mivel az irodai dolgozók többet gürcölnek otthon, mint a munkahelyükön, ami valószínűleg nem változik majd a vírus visszahúzódásával. Így tehát el fognak sorvadni a lehetőségek a munkahelyi romantikus kapcsolatokra.

A csökkenés oka még, hogy a vállalatok rájöttek, a munkahelyi kapcsolatok egy sor etikai kérdést is felvetnek. A főnök elveszi feleségül a titkárnőjét vagy az orvos találkozgat a nővérrel idea egy idejét múlt elképzelés. Sajnálatos módon ezek a mesék szolgáltatnak alapot arra, ami miatt a titkárnők és a nővérek évtizedeket töltenek azzal, hogy elhárítsák a felettesük nem kívánt közeledését. Ahogy a MeToo-mozgalom megmutatta, néhány férfi arra használta a pozíciójából adódó hatalmát, hogy zaklassa a velük dolgozó nőket. 

A közös beleegyezésen alapuló kapcsolat szintén lehet problémák forrása. A beosztottal folytatott viszonynál a főnöknek nehézséget okozhat, hogy a teljesítmény megítélésénél tárgyilagos legyen. A kollégák pedig, érthető módon, részrehajlással gyanúsíthatják meg a vezetőt. És a dolgok is rosszra fordulhatnak, ha a románcnak vége szakad. A sértettség nehézséget jelenthet a közös munkában és másnak is kínos lesz az irodában. 

Ennek az lett az eredménye, hogy számos vállalati szabályzat helyteleníti vagy eltiltja a vezetőket attól, hogy próbálkozzanak azzal, akivel együtt dolgoznak. Hivatali viszonnyal vádolták meg a saját részlegéből Steve Easterbrookot, a McDonald’s vezérigazgatóját is tavaly. A gyorsételeket előállító cég pedig keresetet is indított Easterbrook ellen.    

Néhány vállalat pedig egyenesen tiltja az irodai viszonyt, mások feltételekhez kötött sorvezetőt állítottak össze. Nem megengedett a munkavállalóknak, hogy a kollégával való viszonyuk hatással legyen a munkahelyi viselkedésükre, és tanácsos felfedniük minden olyan kapcsolatot, ami összeférhetetlenséget eredményez. Ezek a szabályok tökéletesen ésszerűek, bár magukban foglalják a magánélet szentségét is.    

A problémák egy része elkerülhető, ha a viszony más helyen szövődik. Ha munkán keresztül ismerik meg a partnerüket az emberek jobb, mint ha ezt ugyanabban az irodában tennék. Az persze világos, hogy még mindig fennáll a probléma, például ha a beszerzési menedzser találkozgatna a beszállítói üzletkötővel. De ilyen románcok esetében elkerülhető a kivételezés vagy a hatalommal való visszaélés lehetősége.

Mivel a The Economist cikk szerzője is a munkáján keresztül ismerte meg a párját, megbocsátható neki, hogy hisz abban, az irodai románc nem tűnt el teljesen. Talán még mindig párok milliói találkoznak az asztaluknál vagy a kávégépnél. Talán bizseregni is fognak attól, hogy dacolnak a vállalat szabályaival. De kell legyen ebben finomság, „halkan szólj, ha a szerelemről beszélsz”, ahogy William Shakespeare írta a Sok hűhó semmiért-ben. Ami azt illeti, lehet, hogy a szerelmes regényeket is szükséges lesz kissé feleleveníteni, hogy megküzdjünk a járvány utáni időszakkal.    

A tekintetük találkozott a kézfertőtlenítőnél. „Volna kedve megszegni a szociális távolságtartást és csatlakozni a buborékomhoz?” – kérdezi a férfi suttogva. „Elnézést, de nem hallom a maszkon keresztül” - válaszolja a nő. A férfi ötletelt, hogyan tudná közvetíteni az érzéseit. A Tomkins és Tomkins kreatív igazgatójaként biztos, hogy volt válasza. Megjött az ihlet, a férfi felemelte a kezét. A nő szeme tágra nyílt a megértéstől. „Az első szó – mondta – úgy hangzott, mint…”