A bicska

 



A szemtanú vallomása

 

Óriási buli volt. Mindenki szívott és senki sem akart leállni a tánccal. Pörögtünk ezerrel. Ment a techno, dübörögtek a hangfalak. Tulajdonképpen egész évben erre a bulira készültünk. Nekem már tavaly októberben megvolt a jegyem rá. A szállást is lefoglaltam még májusban. Mindig ugyanoda megyek, mert olcsó és a házinéni ad kaját is. De a franc se gondolta volna, hogy ez lesz a buli vége.


Jó, nem térek el a tárgytól. Szóval már a tetőfokára hágott a hangulat, amikor megérkezett János nője. Olyan magas, karcsú, műmelles, lufiszájas csaj. Igazából nem is tudom, hogy miért kellett magát így átszabatni, enélkül is jól nézett ki.


Régebben, ahányszor ránéztem, mindig azt gondoltam, a pici mellei és a göndör barna haja miatt, hogy ilyenek lehetnek az olasz lányok. Kicsit furcsa volt, mert néha nagyon fel volt dobva, máskor meg teljesen magába roskadva ült vagy pedig sírt egy sarokban. Amikor találkoztunk, soha nem tudtam, hogy éppen mikor tör rá valami agybaj.


Jánossal egyébként a gyárban ismerkedtünk meg. Ő villanyszerelő, én géplakatos voltam. Valahogy úgy alakult, hogy mindig egyszerre végeztünk a melóval. Néha láttam az egyik büfés csajjal, ahogy bizalmasan beszélgetve jönnek ki a gyár kapuján. Aztán egy alkalommal valahogy egymás mellé keveredtünk, és együtt indultunk a villamosmegállóba. Kért tőlem egy cigit, akkor kezdtünk el dumálni.


Mesélte, hogy még az anyjával él, de hamarosan elköltözik, mert összebútorozik a csajával. Egy kicsi lakást néztek ki maguknak a gyár közelében. Két keresettel simán ki tudták fizetni az albérletet, sőt még maradt is nekik jócskán. A csajnak valami jól fizető állása volt, talán egy multinál dolgozott asszisztensként.


Azt is mondta, hogy egy moziban ismerkedtek össze. Gréta a barátnőjével, János az egyik haverjával ment megnézni egy filmet. Mind a négyen ugyanabba a sorba kaptak jegyet. Akkor kezdtek el dumálni a lányokkal. János a film végén elhívta egy kocsmába Grétát. Aztán elkezdtek találkozgatni, majd nemrég János már elvitte az anyjához is a lányt. 


Aztán egy alkalommal Gréta várta a gyárnál Jánost, akkor mutatta be nekem. Innentől, amikor buliztunk, mindig dumáltunk egy kicsit. A csaj nem volt a legélesebb kés a fiókban, de amikor vidám napot fogott ki, akkor jókat lehetett vele röhögni.


Szóval megérkezett Gréta a buliba, és akkor János odatántorgott hozzá. Nem szólt semmit, csak egyből megölelte. A csaj meg hagyta magát, de láttam, hogy közben stíröli János haverját, aki a háta mögött állt.


János, mintha megérezte volna, hogy a haverjával szemezik a lány, hirtelen abbahagyta az ölelgetését, és elkezdte faggatni, hogy most mi van, van-e köztük valami a haverjával.


Nekem ekkor lett elegem és elmentem a bárpulthoz, hogy hozzak magamnak még egy rövidet. Szeretem a Tequilát, főleg lime-mal és sóval. Azzal az igazi. Úgy tudom, hogy Gréta is szerette, gondolkodtam is, hogy viszek neki egy kupicával, de aztán letettem róla.


Mire visszaértem, már ott feküdt Gréta a földön kiterülve, mint egy jegesmedve bőr a kandalló előtt. Szörnyen nézett ki. Azt láttam, hogy minden véres volt körülötte. A sárban göröngyökké álltak össze a véres homokdarabok. A ruháján a vérfolt a szíve környékén terjengett. Ebből gondoltam, hogy szíven szúrták.


Mindenki sikoltozott és futott, amerre látott. Sokan a mentőkért, zsarukért kiabáltak. A zenétől nem lehetett sokat hallani, de a körülöttünk levők felfigyeltek a zűrzavarra.


Aztán valaki hívott mentőt és a zsaruk is jöttek. Sokan azért menekültek el, mert féltek, hogy a füves cigivel lebuknak, és mehetnek a böribe.


Mikor kiértek a mentősök, meg a fakabátok, már csak négyen maradtunk a hulla mellett. Hogy honnan tudom, hogy halott volt? Jó kérdés. Mivel szíven szúrták, így nagy tétekben lehetett rá fogadni, hogy már nem él. Egyébként valaki próbálta újraéleszteni, de nem sikerült. Akkor már mindannyian tudtuk, hogy halott.


Hogy szerintem ki a gyilkos? Hát, azt hiszem, hogy János tehette. Mindig hirtelen haragú volt, egyszer nekem esett és megpofozott, mert szerinte kikezdtem az egyik buliban Grétával. Annyi történt, hogy Gréta egyedül ücsörgött a sarokban és sírt, én meg odamentem hozzá és próbáltam vigasztalni. Átöleltem, nem csináltam semmi mást. Amikor ezt János meglátta úgy feldühödött, hogy bemosott egyet. Másnapra hatalmas monokli volt a szemem alatt. Egyébként jó haver. Akkor is az alkohol dolgozhatott benne.

 

János vallomása

    

Nagyon vártuk már a bulit. A haverjaimmal indultam el, és azt beszéltem meg Grétával, hogy majd később jön utánunk. A srácokkal először bementünk a helyi kis boltba. Betoltunk pár tüskét és sört. Valaki azt mondta, hogy vigyünk be egy üveg vodkát a buliba, de nem mertük, mert néha megmotoznak a bejáratnál, és ha kiszúrják az üveget, akkor elveszik.


Szóval jócskán feltankoltunk a buli előtt, mert nem akartunk ott csilliárdokat fizetni egy piáért. Így is jól tudjuk magunkat érezni, hogy előtte megisszuk a magunkét.


Honnan volt a fű? Hát, azt nem tudom, mert az egyik haverom nyomta a kezembe táncolás közben a cigit, és én már csak szívtam. Nem igazán érdekelt, hogy honnan jött.

Szóval buliztunk és táncoltunk. Nagyon jól éreztük magunkat. Egy csomó csaj volt körülöttünk, és az összes haverom felszedett magának közülük.


Aztán megérkezett Gréta, és megöleltem. Akkor láttam, hogy újabb műkörmöket tetetett fel, és még a szempilláit is megcsináltatta. Úgy nézett ki, mint egy kurva.


Amikor megismertem kicsi, formás mellei voltak. A göndör barna hajával, fehér bőrével olyan volt, mint egy görög istennő. Mondjuk hullámzott a hangulata. Volt, hogy mindenen röhögött, aztán hirtelen váltott, és sírás közben azt kezdte el hajtogatni, hogy egy kis mellű, ronda nő. Nem kell senkinek rajtam kívül. Pedig mindig büszkén mentem mellette, mert megbámulták a pasik.


Emlékszem, egyszer az egyik haverommal ittunk az Ezres klubban. Kicsit már beálltunk, furcsa is volt, hogy személyes dolgokról kezdett kérdezni. Még azt is tudakolta, hol találkoztam Grétával és van-e esetleg húga vagy nővére, mert nagyon bejön neki a csajom. Én csak röhögtem és ittam rövideket egymás után. Néha megzizzent a telefonom, mert SMS-eket küldözgetett buli időpontokról az egyik, gyárban dolgozó csaj. Aztán, amikor a klubból hazaértem, elmondtam Grétának is, hogy mit mondott a haverom.


Éppen ezért nem értettem, hogy miért kezdte átszabadtni magát. Tavaly a melleit csináltatta meg, idén a száját is feltöltette. Soha nem tudtam, hogy kinek akar tetszeni. Magának vagy más fasziknak vagy nekem. Nekem úgy volt jó, ahogy megismertem, műmellek, műszáj és műkörmök nélkül.


Mondtam is neki ölelés közben, hogy fölösleges ennyire megváltoznia. Erre nem szólt semmit, csak bámult a hátam mögé. Akkor jöttem rá, hogy a haverommal szemez. Gondolom, ezért kellett ez a csomó szar, amit magára aggatott, hogy más faszik is bámulják, vagy kikezdjenek vele.


Ettől úgy bepöccentem, hogy ellöktem magamtól, és mondtam neki, hogy menjen a francba, velem ne szórakozzon. Erre csak vigyorgott és nézett rám fölényesen. Majd megkérdezte, hogy mi van, már nem is szeretem. Meg azt kezdte el mondani, hogy biztos más nővel is kikezdtem a buliban. Mondtam neki, hogy ilyenről szó sincs, a haverjaim szedtek fel csajokat, én nem.


Ezen is csak vigyorgott, majd azt mondta, hogy nem hisz nekem, mert tudja, hogy a múlt héten megcsaltam az egyik kolléganőmmel. Hiába mondtam neki, hogy ez nem igaz, ő csak makacsul hajtogatta a hülyeségeit. Azt mondta, hogy egy hazug disznó vagyok, és egyre a haveromat bámulta.


Dobálta a haját, igazgatta a felsőjét, és a miniszoknyáját. Láttam rajta, hogy megint mélyponton van. Nálam kezdett elszakadni a cérna, éreztem, hogy egyre jobban felhúz. Aztán egyszer csak odajött, és úgy tett, mintha meg akarna csókolni, és beleharapott a számba.


Ettől teljesen elborultam, és előkaptam a bicskámat. Nem akartam semmit, csak azt, hogy álljon le, mert már teljesen kiakasztott.


Erre elkezdett üvölteni, hogy „meg akarom ölni”, ami nem volt igaz. Ahogy jött felém, láttam, hogy egyre jobban imbolyog, alig áll a lábán. Majd hirtelen odalépett hozzám, és csak azt láttam, hogy összeesik.

 

Gréta vallomása egy médiumon keresztül

 

Utánuk indultam a buliba. Csak előtte még beugrottam a műkörmöshöz, meg a pilláshoz. Kicsit elidőztem ott, meg dumálgattam a csajokkal. Akkor mondta az egyik, hogy látta Jánost a kolléganőjével csókolózni az utcán a gyár kapuja előtt. Ezen teljesen kiakadtam. Mondtam neki, hogy biztos téved, mert János soha nem tenne ilyet. Engem szeret. Soha semmilyen jele nem volt annak, hogy megcsal.


Hiába mondtam bármit, egyre hajtogatta, hogy ő bizony a pasimat látta smárolni.


Teljesen kiakadtam.


Amikor végeztem a körmösnél és a pillásnál, hazamentem átöltözni. Áttúrtam az egész lakást, megnéztem és megszagoltam az összes ruháját, de nem találtam semmi nyomát egy másik nőnek. Aztán rájöttem, hogy a mobilját kellene megnéznem. Szerencsém volt, mert otthon hagyta. Megnyitottam az üzeneteknél, és megtaláltam egy SMS-t egy ismeretlen számról, amiben randira hívja valaki. János azt válaszolta, hogy várja meg a gyár előtt, majd megbeszélik.


Ekkor elsötétült minden. Azt éreztem, hogy elárultak. Nem tudtam másra gondolni csak arra, hogy megcsal és becsap. A gyomrom összeszorult. Nem akartam ilyen állapotban elmenni a buliba, ezért egy kicsit ledőltem, hátha megnyugszom. A szívem azonban kalapált, és az összes gondolatom akörül forgott, hogy azért csalt meg, mert nem vagyok elég jó nő. A másik biztos szebb és okosabb nálam.


Nem akartam erre gondolni, le akartam nyugodni. Ekkor rájöttem, hogy van otthon nyugtató, és bevettem belőle. De egyre sötétebb gondolataim lettek, már az öngyilkosság is megfordult a fejemben. Bevettem még néhány szemet. Aztán rájöttem, hogy van otthon egy kis vörösbor és ittam belőle.


Ettől kicsit megnyugodtam, és úgy döntöttem, hogy elindulok a buliba. Meg akartam beszélni Jánossal a dolgot.


Az úton végig az járt a fejemben, hogy miért csinálta ezt velem. Kezdtek megint a régi kétségek visszajönni, hogy biztos azért történt ez, mert a testem nem elég jó.


Régebben lapos mellű voltam és színtelen. A barna göndör hajamat semmilyennek gondoltam, és idegesített, hogy a fehér bőröm állandóan leég a napon. Rútnak és visszataszítóan kövérnek láttam magam a tükörben. Néhányan be is szóltak, hogy ha a melleimet borogatnám, el is múlnának. Nem akartam semmi mást, csak hogy szebb legyek, hogy a pasik észrevegyenek. Lássák, hogy a világon vagyok.


Egy darabig hánytattam magam, hogy fogyjak. Ezt abbahagytam, mert már kezdett a nyelőcsövem fájni, meg a melleim is egyre kisebbek lettek. Ekkor kicsit meghíztam megint. Majd fogyókúrás porokat ittam, később rászoktam a cigire, mert rájöttem, hogy ettől elmúlik az éhségérzetem, és jobban tudom tartani a súlyomat.


János volt az első, akin azt éreztem, hogy nőként tekint rám. Elfogadott olyannak, amilyen vagyok, nem akart tőlem mást, csak, hogy magamat adjam.


Jó volt vele, sokat buliztunk. Sokszor elmentünk abba a moziba is, ahol megismerkedtünk. Azt a filmet is megnéztük párszor, amit együtt láttunk a megismerkedésünk napján.


Egy darabig úgy éreztem, hogy minden rendben van a kismellű kinézetemmel. Aztán a megismerkedésünk után pár hónappal belenéztem a tükörbe és a ronda, lapos nőt láttam megint. Feltört az emlék, amikor gyerekként sokszor fiúnak néztek.


Nyolcadikos voltam, amikor az osztállyal színházba mentünk. Rövid hajam volt. Fehér blúz, fekte nadrág volt rajtam, meg lakkcipő. Az előadás szünetében kerestem a mosdót, és a jegyszedő a fiú vécét mutatta meg. De én a mellette levő nőihez mentem, mire a jegyszedő elkezdett rikácsolni, hogy mit képzelek, hova megyek. Percekig kellett magyarázkodnom arról, hogy lány vagyok. Akkor jöttem rá, hogy nincsenek meg azok az adottságaim, amik egy igazi nőnek megvannak.


Azóta éreztem magam hol kicsit jobban, hol rosszabbul a bőrömben, de állandóan szorongtam a testem rútsága miatt. Aztán egy nap a tükör előtt állva, úgy döntöttem, hogy plasztikáztatok, mert az önbizalmam és az önértékelésem csak így állhat helyre.

Nem beszéltünk erről Jánossal, csak bejelentettem, hogy elmegyek és megcsináltatom a melleimet. Rohadt hosszú és fájdalmas volt a gyógyulás, de megérte. Ahányszor tükörbe néztem utána, azt láttam, hogy jól nézek ki, ragyogok.


János nem örült neki, de elfogadta a dolgot. Aztán egy idő után úgy éreztem, hogy tovább kell mennem, és feltöltettem a felső ajkamat is. Eleinte kicsit szokatlan volt, de aztán szép lassan megszerettem. Később rájöttem, hogy a pilláimat és a körmeimet is rendbe kell hoznom, mert így leszek még tökéletesebb.


De, ahogy egyre jobban néztem ki, egyre jobban távolodunk egymástól. János már nem nézett úgy rám, mint amikor először találkoztunk. Nem is nagyon akart hozzám érni. Amikor hazaér és próbálom átölelni, akkor mindig azt érzem, hogy csak kötelességből hagyja.


Az SMS volt az utolsó csepp a pohárban. Azt gondoltam, hogy most egyszer és mindenkorra véget vetek ezeknek a hónapok óta bennem feszülő rossz érzéseknek, és beszélek Jánossal.

Mire odarétem a buliba, már az összes haverjával együtt jócskán felöntöttek a garatra, meg szívtak is. Mindenhol fűszag terjengett.


Amerre néztem csajokat láttam körülöttük. Amikor meglátott odajött és átölelt. Bennem viszont feljött az összes düh, amit a megcsalás miatt éreztem. Elkezdtem stírölni a haverját, akiről tudtam, hogy bejövök neki.


Amikor erre rájött, elkezdett hülyeségeket beszélni nekem. Ekkor végképp elborult az agyam és hazug disznónak neveztem, és megmondtam neki, tudom, hogy megcsalt. A rohadék mindent tagadott. Ezen úgy feldühödtem, hogy szájon haraptam. Erre előhúzta a kést. Tudtam, hogy nem akar bántani, csak a pia miatt lett agresszív.  Ráüvöltöttem, hogy „meg akarsz ölni?”.

Léptem felé kettőt és éreztem, hogy elveszítem az egyensúlyomat. A gyógyszer és a bor dolgozott bennem. De nem bántam, mert azt éreztem, hogy jobb lenne egy nyugodtabb világban. A kés túl közel volt ahhoz, hogy kikerüljem.

 

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szavak nélkül

Pipacsok közt veled lenni

Beszélő kövekbe zárt hallgatag dilemmák