Csempe és cigi


Írta: Metz Edina 


- Hol van a Lajos?

- Levitte a szemetet és most dohányzik a ház előtt. Csókolom, csak egy kérdés, a kék vagy a fehér csempe tetszik jobban?

- Az én férjem?

- Hát, nem is az enyém. De jó lenne eldönteni, hogy a kék vagy a fehér csempe kerüljön fel a falra utolsónak?

- Mi az, hogy az én férjem dohányzik az udvaron? Érszűkülete van!

- Csókolom, haladnánk. Tehát, melyik csempét tetszenek felülre kérni, a zárósorba, a kéket vagy a fehéret?

- Ezt a Lajos nélkül nem döntöm el. Egyébként is kaptak valamilyen tervet, hogyan kell ezt felhányni a falra.

- Csókolom, nem hányunk, hanem rakunk. És jó lenne a kutyát is kivinni a fürdőből, mert egyrészt haladnánk, meg a kutya itt issza a ragasztós vizet.

- Azt mondta a Lajos, hogy majd leviszi a kutyát sétálni. Most meg azt mondja maga, hogy lent dohányzik az én érszűkületes férjem? Honnan látja?

- A kezét látom, amiben füstölög cigi, meg a lábfejét látom kilógni a kapualjból.

- Az nem lehet, a Lajos ilyet nem csinálhat. A professzor úr is megmondta, hogy minden újabb cigi, egy újabb koporsószög. Nem teheti ezt velem!

- Tetszik ismerni a Móricka-viccet?

- Milyen Móricka?

- Vannak azok a Móricka-viccek, mindenki meséli a másiknak. Nos? Tetszik ismerni?

- Nem tudom, melyikre gondol?

- Rajzolnak Mórickának különböző ábrákat, és amikor megkérdezik tőle, hogy mi jut róla az eszébe, mindig azt mondja, hogy p.na. Amikor már a sokadik rajzot teszik elé, és még mindig ugyanazt mondja, akkor megkérdezik tőle, hogy miért jut ez mindig az eszébe. Móricka azt válaszolja, azért, mert mindig p.nát tetszenek rajzolni. Nos, milyen legyen a zárócsempe?

- Nem értem, ez a Móricka most hogyan jön ide? És mi a köze a csempéhez?  

- Jó, hagyjuk. De valahogy döntésre kellene jutni, mert az idő halad, a ragasztó szárad, nekünk meg lenne más dolgunk is. Mindjárt itt az ebédidő, és mennénk el kajálni valamit a büfébe. Drága, nem tudná eldönteni végre, hogy melyik csempe legyen?

- Nem tudom, a Lajosnak vannak mindig ötletei, én ebbe nem akarok beleszólni. Lajos tudja, hogy mit hova.

- Ok, de ha a Lajos egyszer távolabb megy a kapualjnál, és mondjuk nem jön többet vissza, akkor ki fog dönteni?

- Ezt maga honnan tudja? A Lajos mondta, hogy távolabb akar menni? Nem mehet távolabb, mert érszűkületes, nem bírja a lába. Egyébként is, miért menne el?

- Jaj, ez csak vicc volt, tudja, olyan, mint a mórickás. Nem, a Lajos nem megy sehova, csak szeretnék már egy színt kapni, hogy kék vagy fehér. A kutyát meg tényleg ki kellene vinni a fürdőből, mert fel fogja dobni a talpát, ha továbbra is issza a ragasztós vizet.

- Atya ég! Jó lenne, ha a Lajos előkerülne, mert a kutyát egyébként is el kellene vinni az állatorvoshoz. Oltást kell kapnia.

- Tényleg ne haragudjon, de most nem tudok ezzel foglalkozni. Itt állunk ketten és arra várunk, hogy tessenek már eldönteni, hogy melyik szín zárja le a fali csempét. Szerintem a fehér jobb lenne, mert azzal jobban mutat a fürdőszoba. De persze lehet kék is, mert az meg elegánsabb. Tetszik érteni, ugye?

- Értem, de a Lajost várom. Látja még a lábát?

- Nem, már nem látom, biztos már elment.

- Nem mehetett el, mert már itt is van! Mit csináltál? Dönteni kell a csempéről!

- Én? Levittem a szemetet, és milyen csempéről kell dönteni?

- Hogy milyen legyen a zárósor a fürdőben.

- Legyen kék.

- Miért pont kék, az sötét. Neked miért kell mindig sötétben gondolkodnod?

- Rendben, akkor legyen fehér. Urak, akkor fehér csempét kérünk! Te jó ég, a kutya meg mit csinál?

- Miért, mit csinál?

- Egyre lassabban mozog, és úgy néz ki, mint, ami elájul. Evett valamit?

- Nem, egész reggel a ragasztós vizet itta, én szóltam többször, hogy ki kellene vinni a fürdőből, de magát várta a felesége.

- Ó, hogy... Mindegy, úgyis vinnem kell az orvoshoz. Miért nem hoztad ki a fürdőből?

- Nem az én kutyám, te akartad! Figyelj rá te! Különben is, miért voltál olyan sokáig lenn a kapuban? Na, mond csak!

- Mondtam már, levittem a szemetet. És egyébként is, hogy néz már ki az a fehér csempe! Olyanok leszünk vele, mint egy hullaház. 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szavak nélkül

Pipacsok közt veled lenni

Beszélő kövekbe zárt hallgatag dilemmák